Keresés

Üzenőfal

Utolsó üzenet: 2 hónap .
  • guest_2627: Üdvözlöm! A guest 9222 kérdése csabap nevű felhasználótól. Békés megye
  • guest_9222: Helyileg hol?
  • guest_2627: Élelmiszertechnológus végzettségű, sütőüzemi tapasztalatú. Pályázati tanácsadással foglalkoztam. Képesítés: sütő szak, bérügyintéző. Tevékenység: pékség, biztosítás. Várom érdeklődését!
  • csupi000: Na meg hogy itt ebben az országban nem becsülik meg a munkánkat ,szinte éj bérért dolgoztatják a minden napi kenyérsütőket .Mikoe kemény fizikai munkát végeznek ,ami könyített lett.Nem panaszkodom de a szakmai tapasztalatban szerzett tudást jobban meg kellene becsülni mint azt amit az iskolában szereztek emberek..
  • csupi000: kedves pékek és nem pékek.Ezuton szeretném közölni azt a tényt hogy a pékek teljesen el lettek feledve sajnos.
  • Jegesember.eu: vetővászon tisztìtás www.jegesember.eu
  • Brigi: Biológus (szakirány:molekuláris biológus) végzettséggel keresek munkát leginkább Debrecenben. Elérhetőségem: bugrai9005@gmail.com
  • csabap: Válasz guest 9250-nek: a nagyobb kiőrlésű fajtáknál alkalmazott eljárás a lisztes szórás. Ezen kenyerek héja összefüggőbb, nem cserepes. A fehér kenyérnél függ a technológiai művelettől(kézi, gépies)
  • marcsi: Élelmiszertechnológus végzettséggel és pék-cukrász végzettséggel állást keresek Budapsten. + 36 30 676 285 vagy e- mail: tatarmaria2@gmail.com
  • liszteszsák952: használt lisztes zsákokra lenneszükségem telefon:202324684
  • guest_2022: Budaörsi munkahelyre keresünk molnár vagy pék szakmunkást lisztkeveréshez. További infók: info@kenyersutes.hu
  • guest_9250: Azt aszeretném megkérdezni, a kenyeret miért lisztezik be? Régen olyan szép ropogós hajú kenyerekeket sütöttek, manapság vastag lisztréteg van a kenyér héján. Szeletelve csupa liszt lesz a kenyér is.
  • laaldeamojacar@gm: Rendkívüli csalódottságomnak adok hangot, mivel számomra az utóbbi időben, számomra elfogadható CERES kenyér minőségileg teljes mértékben megkifogásolható. Kb. 2 hete, folyamatosan olyan kenyeret hoznak forgalomba, ami száraz, szürkés szinű, mégis megettem, a mai éjszakáig. Éjszaka fél 2kor, hányigerem kergetett a fürdőszobába, amit rendkívüli egérszagos bűz kísé
  • Tejfalussy AndrÃ: Tejfalussy András : A konyhasó fiziológiás, élettanilag optimális pótlása napi 15-25 gramm (felnőttnél). Az ellenkezőjét bebeszélők fajirtásban segédkeznek. A bizonyítékok megtekinthetők a www.tejfalussy.com honlapomon.
  • Tejfalussy AndrÃ: A konyhasó fizoiológiás, élettanilag optimális pótlása napői 15-25 gramm (felnőttnél). Az ellenkezőjét bebeszélők fajirtásban segédkeznek. A bizonyítékok megtekinthetők a www.tejfalussy.com honlapomon.
  • Szegfű: T.Cím- Tegyünk meg annyit egymásért ,hogy hajnalonta nem a Zalaco gépkocsi nyikorgó gépkocsi ajtajának és a kenyeres láda aszfalton történő húzogatásának fülsértő zajára kelljen minden hajnalban ébredni mint ma is /07.16./ a zalaegerszegi Szegfű utcában!!!! Csupán egy kis zsírozás és egy kézikocsi és odafigyelés kérdése lenne.. Köszönjük.
  • bzsuzsa: A Kenyérmúzeum részére, a gyűjtemény fejlesztése érdekében, keresünk gépeket, berendezéseket, fotókat. Az ötvenes évektől napjainkig is szükséges a gyűjtemény bővítése.
  • guest_2197: Élelmiszer-biztonsági mérmök sok éves üzemi és hatósági gyakorlattal vállal: HACCP kiépítést, felülvizsgálatot, üzem ,üzlet technológiai tervezést, tápanyagszámítást, élelmiszerjogi tanácsadást. E-mail: kisduna2@invitel.hu vagy 20/2616-701
  • pb_almadi: A Pesti Barnabás Élelmiszeripari Iskola indít időről-időre kellő számú érdeklődő esetén felnőtt pék-tanfolyamokat. Részletek és a további elérhetőségek az iskola honlapján. http://pestibarnabas.hu/
  • Berek Zoltán: Csomagolt sütemények boltra szállítására keresek munkatársakat az ország minden területéről. E-mail: berekcuki@freemail.hu vagy: 30/ 37-77-919
  • csabap: Élelmiszertechnológus végzettséggel,pék szakmai ismerettel állást keresek.Egyéb területen adminisztráció és értékesítésben dolgoztam. Telefon: +36 66 788 252
  • D.Attila: Felnőtt oktatásban szeretném a pék szakmát kitanulni. Budapesten lakom. Hol érdemes tanulni? Tud valaki segíteni a betanulásban? der.attila@citromail.hu 20/5758470
  • D.Attila: Felnőtt oktatásban szeretném a pék szakmát kitanulni.
  • guest_5538: Tel:06-302177191
  • guest_5538: szombathelyen pék szakmunkás vagy gépkocsivezetőként állást keres
  • guest_3798: a
  • kelemen1005: Pék állást keresek Nógrád megyében pályakezdő vagyok és 6 hónap gyakorlattal rendelkezem! Jó kézügyességem van minden terület érdekel! E-mail:kelemen1005@citromail.hu
  • Retes Kiraly: Kézzel húzott házi rétes gyártásában munkát keresek.ötéves tapasztalatom rétes és finom pék áru (pite,isler,linzer,hókifli,muffin,browni stb.) gyártásában.Magyarországon és külföldön egyaránt! Érd .:retike@gmail.hu
  • rétes királ: Kézzel húzott házi rétes gyártásában munkátkeresek.ötéves tapasztalatom rétes és finom pékáru (pite,isler,linzer,hókifli,muffin,browni stb.)gyártásában.Magyarországon és külföldönegyaránt!
  • rétes királ: Kézzel húzott házi rétes gyártásában munkátkeresek.ötéves tapasztalatom rétes és finom pékáru (pite,isler,linzer,hókifli,muffin,browni stb.)gyártásában.Magyarországon és külföldönegyaránt!



Galéria

Szaklap

A Nemzetgazdasági Minisztérium Munka Törvénykönyve javaslattervezete.
2011. Július 25. Hétfő, 08:38

alt

 

Június 30-ára elkészült az új Munka Törvénykönyve kodifikált tervezete. Az Országgyűlés a 2011. július 4-i ülésnapján elfogadta az Egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslatot. Várhatóan augusztus 20-ig tart az Új Mt társadalmi vitája, s ezt követően az Országgyűlés döntése alapján a tervek szerint az ÚJ Mt 2012. január 1-én hatályba lép.

 

 

 

 

 

Mint korábban hírt adtunk,( lásd: Több gazdasági tárgyú törvényről döntött az Országgyűlés  ) számos változást kodifikáltak a Parlamentben, amelyek a munka világának új szabályozását jelentik. Átalakul az érdekegyeztetés rendszere, létrejön a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT), amely a Gazdasági és Szociális Tanácsot, valamint a Gazdasági Érdekegyeztető Fórumot váltja fel. A törvényalkotás hatálya a munkáltatóra és a munkavállalóra, valamint a munkáltatói érdekképviseleti szervezetre, az üzemi tanácsra és a szakszervezetre terjed ki.  Az új Mt. hatályba lépéséről majd külön törvény fog rendelkezni. Ez a nagyobb kódexek hatályba léptetése során szokásos megoldás ez esetben is indokolt, hiszen az új Mt. hatályba lépése rendkívül nagyszámú egyéb jogszabályt is érint, számos átmeneti szabály megalkotása is szükséges, illetve sajátos problémát jelent a hatályba lépést megelőzően létrejött (jellegzetesen tartós) jogi kapcsolatok sorsa és az új szabályoknak ezekben való alkalmazása.

A mellékelt 193 oldalas munkaanyag bemutatja a leglényegesebb módosításokat, melyek - többek közt -, érintik a kollektív szerződéssel, az üzemi tanáccsal, a próbaidővel, a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos rendelkezéseket.

A munka és foglalkozás szabad megválasztása sajátos alapjog, amely – más alapjogokkal szemben – nem az állam tevőleges magatartását kívánja meg. mert csak abban az esetben érvényesülhet, amennyiben ennek feltételei ténylegesen rendelkezésre állnak. A vállalkozás joga – eltérően a munka és a foglalkozás szabad megválasztásának jogától – alapvetően gazdasági megfontolások miatt részesül védelemben. A vállalkozáshoz való jog gazdasági alapjog, amelynek korlátozását éppen gazdaságpolitikai megfontolások miatt szigorú vizsgálat alá kell vetni. A törvény célja az, hogy a tisztességes foglalkoztatás szabályait úgy állapítsa meg, hogy mindkét alapjog érvényesülését elősegítse. A Javaslat a „tisztességes foglalkoztatás” kifejezés által a munkáltató oldaláról fogalmaz meg követelményt. A tisztesség ebben a kontextusban nem más, mint a másik fél érdekeinek figyelembevétele.

A törvény célja a tisztességes foglalkoztatás szabályainak megállapítása a vállalkozás és a munkavállalás szabadságának elve szerint, tekintettel a munkáltató gazdasági és a munkavállaló szociális érdekeire. A jóhiszeműség és tisztesség alapvetően etikai eredetű követelménye a munkajogviszonyban kiemelt jelentőségű, hiszen olyan jogviszonyról van szó, amelynek tartalmát alá-fölérendeltség jellemzi, ezért a jog gyakorlása, illetve a kötelezettség teljesítése során tekintettel kell lenni a másik fél érdekére.

Az 1992. évi XXII. törvény (a korábbi Mt.) 1992. július 1. napján lépett hatályba. A korabeli jogalkotói szándék arra irányult, hogy az állami tulajdonon és az állami irányításon alapuló közigazgatási jogias szemléletű munkajogi szabályozást felváltsa a piacgazdaság viszonyainak megfelelő munkajogi rendszerrel. Ennek érdekében igyekezett visszaszorítani az állami beavatkozást és a korábbinál lényegesen nagyobb teret kívánt engedni a magánjogias szemléletű szabályozásnak. valamint jelentős szerepet szánt a kollektív megállapodásoknak, mint a munkaerőpiac központi jelentőségű szabályozási faktorainak. Az elmúlt mintegy két évtized tapasztalatai alapján megállapítható, hogy kollektív megállapodások szerepe a hazai munkaerő-piac alakításában viszonylag korlátozott maradt, melynek oka javarészt az, hogy a törvény általában csak a munkavállaló javára eltérést engedő szabályozási szemlélete a munkaerőpiac autonóm szabályozása ellen hatott. A fejlett piacgazdaságok foglalkoztatási szabályainak alakításában napjainkra két követelmény vált meghatározóvá, amelyekre a Lisszaboni Stratégiára épülő ún. Zöld Könyv mutatott rá, amikor egyrészt a rugalmas foglalkoztatás megteremtésének, másrészt a munkavégzők szociális biztonsága fenntartásának érdekében szükséges jogalkotási lépésekre irányította a tagállamok figyelmét.

A törvényjavaslat a munkaviszonyra vonatkozó szabályok rendszerében ezért új jogpolitikai célkitűzést követ azzal, hogy jelentősen bővíti a munkaviszonyban álló felek és a kollektív munkajogi jogalanyok megállapodásainak szabályozó szerepét. A törvény szabályaitól a kollektív szerződés – korlátozás nélkül, azaz a munkavállaló hátrányára is - eltérhet, tehát a törvény a kollektív szerződéssel szemben diszpozitív jellegű. Ez a szabályozási szemlélet jelentősen bővíti a munkáltatók (munkáltatói érdekképviseletek) és a szakszervezetek munkaerő-piaci szerepét és befolyását, egyúttal növeli e körben a felelősségüket is, illetve csökkenti az állami szabályozás regulatív funkcióit. Ez a szabályozási szemlélet járulhat hozzá leghatékonyabban a kollektív szerződések megkötésére irányuló kölcsönös érdekeltség kialakításához, valamint a kollektív szerződések terjedéséhez, hatályossági körük, az ún. lefedettség növeléséhez.

A kollektív szerződés mellett lehetőség nyílik arra, hogy az üzemi tanács (üzemi megbízott, központi üzemi tanács) és a munkáltató között létrejött ún. üzemi megállapodás is tartalmazzon a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat, de korlátozza az üzemi megállapodás tárgyi felhatalmazását is azzal, hogy a munka díjazására vonatkozó szabályok kialakítását e körben eltiltja.     

A munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének tekintetében a változtatások indoka elsősorban a jogalkalmazásban mutatkozó ellentmondások kiküszöbölése, illetve a gyakorlatban kialakult igények kielégítése. Megszűnnek az ún. felmondási tilalmak, Most ugyanis csak úgynevezett rendkívüli felmondással lehet elküldeni többek között azokat, akik táppénzen vannak, várandósak, szülési szabadságon vannak, beteg gyereküket táppénzen ápolják. A tervezet szerint ezen túl a védelmi időszak alatt is közölhetik velük, hogy védettségük lejárta után nincs szükség rájuk többé. Felmondási idejük a védelmi idejük lejártakor kezdődik, nem pedig, ahogy eddig, 15 vagy 30 nappal később. Ha pedig a munkavállalónak sikerül bebizonyítania, hogy munkaviszonyát jogellenesen szüntették meg, a tervezet szerint elmaradt munkabére helyett csak kártérítést kaphat, legfeljebb 18 havi átlagkeresetét.

A munkaviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeinek a korábbi Mt. alapján kialakult alkalmazása, az egyes esetekben rendkívül elhúzódó munkaügyi perek kockázatát teljes egészében és indokolatlanul a munkáltatók viselték. A jövőben, ha a munkavállalót, munkavégzése, magatartása miatt akarnak elküldeni, ezután már nem védekezhet az ellene felhozott kifogásokkal szemben Az új Mt a polgári jogi kártérítési felelősség alapelveit szem előtt tartó, a korábbinál kiegyensúlyozottabb megoldást alkalmaz a határozott időre létesített munkaviszony megszüntetése, illetve a munkaviszony azonnali hatályú megszüntethetősége körében.

A munkajogi kártérítési felelősség szabályozásának szemlélete is erőteljesebb polgári jogias szemléletet tükröz. Koncepcionális változás a kárfelelősségi rendszerben a munkáltatói kárfelelősség körében érvényesülő új megoldás, amely a munkáltató objektív felelősségének fenntartása mellett – az esetek egy részében - kizárja az ún. ellenőrzési körön kívüli okból keletkezett munkavállalói károk megtérítését. A kártérítési felelősségi szabályok körében a törvényjavaslat korlátozza a törvénytől a kollektív szerződésben való eltérés lehetőségét azzal, hogy azt csak a munkavállaló javára engedi meg (pl. a felelősség korlátozása tekintetében). A javaslat szerint változna a munkavállalók kártérítési felelőssége is: eddig korlátozott, ezután korlátlan felelősséggel tartoznának az általuk okozott károkért

A rugalmasság irányába mozdítják a munkajogi szabályozást az idén augusztustól életbe lépő munkaügyi változások. Az elfogadott törvényjavaslat egyebek között módosítja a szabadságok kiadását, a munkaidőt, a munkaügyi ellenőrzések szabályait

Változnak a szabadságokra vonatkozó szabályok is. Az alapszabadság húsz nap marad, de az eddigi 25 helyett csak 26 éves kortól jár évente 21 nap, majd három- helyett csak ötévenként nő egy vagy két nappal a kivehető szabadnapok száma. A javaslat szerint a munkáltató évente öt nap szabadságot köteles a munkavállaló által megjelölt időpontban kiadni. (Egybefüggően legalább tíz napot kell kiadni, ha nem állapodnak meg másképp.)

A kormány ezen túl rendeletben határozza meg a minimálbért és a szakmunkás bérminimumot és száznyolcvan helyett legfeljebb kilencven napig lesz folyósítható a jövőben az álláskeresési járadék.A kormány nemcsak a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek emelését, hanem az emelés számítási szabályait is rendeletben határozná meg egy kapcsolódó módosító indítvány szerint. Az indoklás szerint erre azért van szükség, hogy ne az egyéb bérelemek terhére történjen a személyi alapbér fejlesztése, ami összességében nettó jövedelemcsökkenést okozhatna. A felhatalmazás ezen kívül azt is lehetővé teszi, hogy a kormány meghatározza a béremelés számításához szükséges egyéb részletszabályokat, például a vetítési alapot, és időszakot, a béren kívüli juttatások (így többek között az iskolakezdési támogatás, helyi utazására szolgáló bérlet) mértékét a munkabér nettó értékének megőrzése érdekében.

A próbaidő változásával kapcsolatban az általános szabály, hogy a felek továbbra is csak maximum három hónap próbaidőben állapodhatnak meg, kollektív szerződés rendelkezése alapján azonban legfeljebb hat hónapig terjedő próbaidőt is megállapíthatnak. A próbaidő tehát továbbra is szerződéses megállapodás marad, ez nem változik.

A jövőbena munkáltató a gazdasági igényekhez alkalmazkodva kezdeményezheti, hogy a munkavállalót a rendelésállomány változásához igazodva rövidebb teljes munkaidőben foglalkoztatja, úgy, hogy az továbbra is a korábbi bérét kapja, viszont abban is megállapodhatnak, hogy a munkaidőt átmenetileg felemelik változatlan díjazás mellett. Viszont abban az időszakban, amikor a munkaadó megnöveli a munkaidőt, új felmondási tilalmat rögzített a jogalkotó, ugyanis ekkor működésére hivatkozva nem bocsáthatja el a dolgozót, nem jelenthet be csoportos létszámleépítést. Tehát arendes munkaidő mértékének átmeneti csökkentése miatt fel nem használt munkaórák hosszabb időre átcsoportosíthatók úgy, hogy később a munkavállalók heti 44 órát is dolgozhatnak heti 40 órára járó bérért. A hosszabb munkaidőben való foglalkoztatás legfeljebb egy évig lehetséges, ennek túllépése esetén a munkavállaló számára háromszoros bér jár. A szabadsággal kapcsolatos szabályok úgy változnak, hogy a munkaadó a szabadságot kettőnél több részletben is kiadhatja, ha gazdasági érdekei miatt így látja jónak. Megszűnik a műszakpótlék, lehetőség lesz a túlórák szabadnapokban való megváltására, Míg a hatályos törvény a folyamatos munkarendben dolgozók délutáni pluszpénzét is szabályozta, és az új Mt szerint az éjszakai munkavégzés esetén a munkavállalót 15 százalék bérpótlék illeti meg.

A munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó szabályok, a munkavállalói részvételre vonatkozóan a szabályozás lehetőség szerinti egyszerűsítése mellett – tekintettel a munkáltatók kötelezettségeire – részletes szabályozás kialakítását továbbra is indokoltak. Alapvetően megváltozik a szakszervezet ún. munkahelyi szervének helyzete, illetve a munkáltató e tekintetben érvényesülő kötelezettségei, mint a szakszerveteket megillető munkaidő-kedvezmény pénzbeli megváltása. Megszűnik az ún. szakszervezeti vétó intézménye, mert ez diszfunkcionálisan korlátozza a magánjogi jogállású munkáltató tulajdonosi jogait.

A törvényjavaslat munkaügyi viták szabályozása helyett a munkajogi igények érvényesítésének rendjét elsősorban a kialakult bírói gyakorlatra figyelemmel határozza meg. A kizárólag kollektív szerződéses jogcímen fennálló munkavállalói igények esetében lehetővé válik az igényérvényesítésnek a törvényben kialakított szabályaitól való eltérés (pl. az elévülési idő rövidítése) is. A kollektív munkaügyi viták szabályozása a felek autonómiájának növelését tartja szem előtt és jelentősen szűkíti a jogalkotói beavatkozást, csupán a garanciális értékű rendelkezések beiktatásra törekszik.

 Új munkajogi intézményként jelenik meg a független munkaügyi vizsgálat, ahol az eljáró tanácsadó tevékenysége a munkáltató jogszerű működésének vizsgálatára irányul. Az új intézmény elsődleges célja, hogy a munkáltatók a hatósági ellenőrzést megelőzően biztosítsák a foglalkoztatás törvényességét, ezzel a hatósági ellenőrzési eljárás egyszerűsítése és rövidítése lehetővé válik.

Az új munka törvénykönyve tervezete általában több lehetőséget kínál a munkaadók és munkavállalók közti kölcsönösen előnyös megállapodásra, ezért a foglalkoztatás rugalmasságát segítheti.

A munkaviszonyban való foglalkoztatás rugalmassága megteremtésének egyik alapvető eszköze az ún. atipikus munkaviszonyok szabályozása, ahol széles teret enged a felek megállapodásainak és e munkaviszony-típusok felek általi alakításába csak annyiban avatkozik be, amennyiben ez a munkavállaló garanciális érdekeinek biztosítása, illetve a nyomós közérdek védelme érdekében szükséges. Az atipikusnak tekintett munkaviszonyok körében a legösszetettebb a munkaerő-kölcsönzés, amelyről az Európai Unió 2008/104/EK irányelve rendelkezik.  Amunkaerő-kölcsönzést valószínűleg külön törvényben szabályozzák majd a jövőben.

Az egyeztetések még zajlanak, június 30-ig tart a társadalmi vita, amelynek keretében a vállalkozói szervezetekkel, szövetségekkel egyeztet a kormány, amely tervei szerint a javaslat egy részét szeptember 30-án hatályba kívánja léptetni.


 
Webdesign: IRQ